Gamifikáció történelemmel: így csinálom én

Történelemtanárok figyelem!

Elindulni mindig a legnehezebb, így hát megmutatom, hogy a töri órákon milyen feladatokból választhatnak nálam a diákok. Ez egyátalán nem azt jelenti, hogy így kell csinálni, vagy, hogy csak így lesz jó. Ez csupán egy példa. Na lássuk.

Ezek a választható feladatok:

  1. Témazáró dolgozat: igen ez is opcionális nálam.
  2. Házidolgozat (esszé, min. 600 szó): ebből egy szinten belül 2-t fogadok el diákonként (mivel többet úgysem tudnék kijavítani).
  3. Röpdolgozat: óra elején kihirdetem, aki akar ír, aki nem, nem (50% felett jár érte 1 pont, 80% felett 2 pont).
  4. Kiselőadás: az adott témát előre egyeztetni kell velem, az előadásoknak előre ki van jelölve az időpontja.
  5. Könyvolvasás: ezért jó sok pontot adok; érdemes készíteni egy kérdéssort a könyvvel kapcsolatban (pl. kedvenc idézet, szereplők, miért ajánlaná/miért nem stb.), amit ki kell tölteniük, vagy akár megkérni a diákot, hogy mutassa be a könyvet a többieknek.
  6. Filmklub tartás: a diák (vagy többen) kiválaszt egy filmet, amit velem is leegyeztet, megnézi, majd készít hozzá kérdőívet, amit a többieknek a film nézése közben ki kell töteniük.  A vetítés után(i órán) együtt megbeszélhetjük.
  7. Feladatok a könyvből: én használok tankönyvet a tanításhoz, ebből is megoldhatnak feladatokat pontokért az adott témakörben.
  8. Szószedet gyűjtés: érdemes kitalálni, hogy hány darabért hány pont járjon.
  9. Csoportos feladat/vita tartás órán egy előre leegyeztetett témában: pl. “Egyedül Hitler felelős a második világháború kirobbantásáért.” egyik csapat egyetért, a másik nem.
  10. Elsődleges források kigyűjtése: pl. idézet, újság, fotó, poszter stb.
  11. Virtuális infografika vagy poszter: remekül lehet ilyeneket Preziben készíteni (mutatok egy példát alul).
  12. “Hírességek csarnoka”: a tanult tananyagrész legfontosabb történelmi szereplőinek kigyűjtése fényképpel/festménnyel és egy rövid leírással, akár PowerPoint prezentációban.
  13. Témazáró előtti utolsó áron “játékóra” levezetése: ilyenkor a diák, aki vállalja a feladatot, bármilyen játékot választhat arra, hogy hogyan ismételje végig az osztály a legfontosabb tudnivalókat. Általában kvíz formájában két csapat szokott versenyezni egymással. Nagyon élvezik!
  14. Művészeti alkotás: egy szinten belül egyszer elfogadok egy művészeti alkotást is, lehet vers, karikatúra, egy csata megjelenítése stb. Még a 18 éves fiúk is nagy lendülettel vágnak bele, és általában egész mélyen bele kell ásniuk magukat az anyagba, hogy valóba ütős legyen egy-egy rajz.
  15. Híres történészek véleményeinek kigyűjtése egy adott témával kapcsolatban
  16. Interjú történésszel
  17. Múzeumi látogatás megszervezése
  18. Saját feladat kitalálása: ebben az esetben a diákok saját maguk találhatnak ki feladatot maguknak, ezt velem előre egyeztetve természetesen.

Ha valamit nagyon szeretnék, hogy megtanuljanak, akkor előre megmondom, hogy mik lesznek a másnapi röpi témái (néha még a kérdéseket is megmondom), mert akkor biztosan mindenki megtanulja, hisz könnyen szereznek vele pontokat.

A tapasztalatom azt mutatja, hogy még akár a karikatúra rajzolással is egészen bevonódnak a fiatalok. Következzen is pár kép, amit 17-18 éves fiúk rajzoltak (1. és 2. világháború témakörökben):

1

2

3

4

5

6

7

Film and Television...No Merchandising. Editorial Use Only. No Book Cover Usage. Mandatory Credit: Photo by Moviestore Collection / Rex Features (1624455a) The Shining, Jack Nicholson Film and Television

De olyan is volt, aki megcsinálta EZT A PREZIT Perón elképzelt Facebook oldaláról, ahol végigmegy élete legfontosabb eseményein. Másik diákom verset írt az argentín diktátorról. 13 versszakosat!

Persze nem mindenki akar rajzolni és verseket írogatni, de pont ez a jó ebben a módszerben, hisz mindenki talál olyan elfoglaltságot

1. amiben kedvét leli ÉS
2. amivel el tud mélyülni a tananyagban.

Voltak olyan diákjaim, akik inkább könyveket bújtak, mások kvízt szerveztek az osztálynak. És rengetegen készítettek kiselőadást. Amíg a régi rendszerben egy év alatt is alig jött össze 5-6 kiselőadás, most úgy kell beosztani, hogy ki milyen témát választ, mert annyi van minden tananyagrésznél.

Amit igazán szeretek az az, hogy sokkal pörgősebbek lettek az órák; a diákok jóval aktívabban vesznek rajtuk részt.

Az elkészített digitális anyagokat (ppt – kiseláadás; doc – esszék, szószedetek; képek, stb.) virtuális osztályteremben tároljuk, így mindenki láthatja a többiek által beadott munkákat. Ez azért is jó, mert így egymástól is tanulhatnak a diákok. Sőt, még arra is volt példa, hogy a saját jegyzeteimben is felhasználtam olyan információt, amit az egyik diákom töltött fel. Hogy ki milyen virtuális osztálytermet használ, szíve joga eldönteni, sok nagyszerű lehetőség közül választhatunk.

Úgy gondolom, hogy a pontrendszert is minden tanár a saját belátása szerint kell, hogy megszabja, ebben nincs is semmilyen korlát a BeeTheBest rendszerében sem.

Végül pedig hadd hangsúlyozzam újra ki azt, hogy nincs olyan, hogy ÍGY KELL CSINÁLNI… Azt is el tudom képzelni például, hogy valaki sokkal kevesebb tevékenységgel is nagyon élvezetesen tud tanítani és akkor nem kell ennyi minden különböző dologra figyelni (és ennyit javítani). Azt írjuk a mottónk alatt a főoldalon, hogy ez a módszer nem igényel többet napi 5 percnél. Ez valóban így van, ha tudatosan meghatározzuk azt, hogy hány féle és milyen mennyiségű tevékenységet díjazunk (=ellenőrzünk és adunk érte pontot). Magyarul egyáltalán nem kell több időt ráfordítani, mint azt tettük a munkánkkal eddig is (a gyerekek majd dolgoznak eleget úgy is :), csupán a pontjaikat, jelvényeiket kell beírogatni pár naponta. Ez pedig tényleg nem több napi 5 percnél.

Ha van kérdés/ötlet/tapasztalat, jöhet a kommentekben.